Fosszilizáció

Fosszíliának a ?megkövült? növényi vagy állati maradványokat, vagy azok lenyomatait nevezzük. Ahhoz, hogy ezek a maradványok fennmaradjanak, különféle feltételek szükségesek.

1. Az elpusztult élőlény minél előbb kerüljön olyan helyre, ahol nem falják fel.
2. Ezen kívül ne érje levegő, hogy az oszlás csak lassan következzen be. Ez akkor lehetséges, ha az állatot eltemeti valami. A legtöbb esetben ez egy áradásnak a hordaléka, iszapja. Ezért is van, hogy a leletek agyagos rétegekből kerülnek elő. A betemetést végezheti homok is a sivatagban, illetve a tenger fenekén belekerülhet az iszapba, de ez esetben manapság is kövülnének meg tengeri, vagy sivatagi állatok, amire viszont nincs példa. Normál esetben az állatok elbomlanak, csak különleges esetben pl. katasztrófák esetén kerülnek ilyen gyorsan valamilyen levegőzáró réteg alá.

Hogyan lesz a lenyomat?

Az izmok, a bőr, az inak stb. tehát a lágy részek vízzel való érintkezés esetén feloldódnak. Az üledékben mozgó savas oldatok kioldják az eredeti héjat. Az így létrejövő üreget később meszes, vagy kovás oldatokból kiváló ásványok tölthetik ki, a héj hű mását hozva létre benne. Olykor a víz ásványi anyagai rárakódnak a csontok alkotórészeire is, ami végül megkövesedett csontot eredményez.?

Az idézett rész tehát arról tanúskodik, hogy a kövületek víz alatt jönnek létre, kellenek hozzá a vízben levő oldatok. A sivatagi megkövesedésről sajnos nem szólt magyarázat.

Mennyi ideig tart a megkövesedés?

Tapasztalatok, és kísérletek szerint néhány év, néhány tíz év alatt a megfelelő körülmények között bármi megkövesedhet.

Mit mutatnak a fosszíliák?

A fosszíliák tanúsága szerint olyan állatok tömkelegét találjuk a világ minden pontján, amelyek hirtelen eltemetődtek. Van olyan állat, amelyik szülés közbeni pillanatban maradt fenn. Csak katasztrófa okozhatta ezt a hirtelen véget. Normál körülmények között elpusztult volna, és lebomlik. Mivel a világ minden pontján találunk hirtelen meghalt állatokat iszapos rétegekben, lehet, hogy egy világméretű katasztrófa ölte meg ezeket az állatokat, amelyben mindent elárasztott a víz.

Sajnos, ha ez az elmélet igaz, akkor a földtörténeti korok meghatározása helytelen. Az, hogy különböző rétegekben találjuk a dínókat és egyéb állatokat, sőt növényeket, pusztán az áradás, és a katasztrófa utáni földcsuszamlások, esetleg földmozgások, vulkánkitörések következménye. Még a helyszínek sem mondanak túl sokat, hisz az áradásban is és a földmozgások miatt el is sodródhattak az állatok.

A baj csak az, hogy ez az elmélet sokkal logikusabb, és sokkal több dologra magyarázatot ad, mint a többi elmélet? Ha van kérdésed, nézd meg a kérdések és válaszok videósorozatot ebben a témában

https://www.youtube.com/watch?v=g2462nKCFZM

A tévedés jogát fenntartjuk. (Bár nagy valószínűséggel nem élünk vele?)

Nézd meg a dínók létezése körüli izgalmas vitákat! Emberek és dinoszauruszok?