Dínók kora Magyarországon

Magyarországot a mezozoikum idejében tenger borította, és csak itt-ott emelkedtek ki kisebb szárazulatok. Ausztroalpi kiemelkedésnek nevezzük az egyik nagyobb szárazulatot, illetve a másikat Hátszegi-medencének (Erdélyben). Ezek a szigetek sem biztos, hogy állandóan víz fölött lettek volna, mert úgy látszik, hogy a szigetfaunák nem egy időben léteztek. Viszont a déli faunák eljutottak északra, és fordítva, vagyis a szigetek között a santori időszakban lehetett összeköttetés.

Az elszigeteltségre az utal, hogy az itteni fajok sokkal kisebbek, mint a hasonlóak. A biológia megfigyelése szerint a fajok kisebb helyre szorulva elkezdenek kisebb fajegyedeket ?létrehozni?, mert így a gazdaságos a megélhetésük. Az apró fajokból következtettek arra a tudósok, hogy szigeten élhettek.

Növényvilág

Az iharkúti lelőhelyet késő-kréta időszakra datálják a tudósok, az itt talált növények ezt az időszakot reprezentálják. Iharkúton találtak magokat és leveleket is. A magok kemény, csonthéjas termést hozó növényekhez tartoztak, továbbá tulipánfa-félék, és ősi bükkfa félék magjait találták meg. A levelek tanúsága szerint mind nyitvatermők, mind zárvatermők megjelentek a flórában. A talált nagy fatörzset pedig Araucaria-félének azonosították. Zárvatermők közül mind az egyszikűek, mind a kétszikűek megjelentek már. Pálmafélék és hüvelyesek előfordulása is bizonyított.

A növényi maradványok ártéri galériaerdőre utalnak.

Magyarorszár egyik legértékesebb lelete egy egész megkövesedett mocsári ciprus erdő.

Gerincesek

A magyarországi nagy gerinces leletek eddig nem voltak túl gazdagok. Ismertünk (dinoszaurusz és egyéb kortárs állat) lábnyomokat Ipolytarnócról és a Mecsekből.

A mecseki dínót lábnyom alapján elég nehéz beazonosítani, viszont vannak biztos pontok: a dínónk a hátsó lábán járt, kicsi termetű volt, és több mint valószínű, hogy ragadozó. Komlosaurusnak nevezték el. Pécsbányán is megtalálták a nyomait, úgy látszott, hogy tömegesen szaladtak a parti fövenyeken. 2-2,5 méter hosszúak lehettek. és a Theropodákhoz sorolták be őket.

Komlosaurus carbonis:

Ipolytarnóc:

Részletesebben olvashatsz az ipolytarnóci leletekről ebben a dokumentumban:
Ipolytarnóc természetvédelmi terület - Vulkáni hamusírban az erdei dagonyázó

Az ipolytarnóci lábnyomok egyike.

Gyönyörű kiállítás készült Ipolytarnócon, érdemes oda ellátogatni, és saját szemmel megnézni a hajdani lábnyomok maradványait. Páratlan élmény!

A Hátszegi-medence dinoszauruszai:

Telmatosaurus transylvanicus (4-5 m)

Magyarosaurus dacus (mindössze 6 m)

Az eddig megtalált leletek nagyon töredezettek és hiányosak voltak, igazán szép leleteket nem találtak Magyarországon. A legépebben egy láb darab maradt meg Erdélyből, a Balaur bondoc lába.

Iharkút

Az Iharkúti lelőhely több szempontból is fontos. Egyrészt végre nagy mennyiségű csonttal gazdagodott a hazai ?dínópark állomány?, de a kronológiája is és a faunája is hézagokat tölt ki.

A hazai vizek legnagyobb ragadozói a moszaszauruszok. Meglepő volt az, hogy ez a tengeri lény ezen a területen valószínűsíthetően édesvízben élt. Koponyaleletek mellett a gerinc szinte minden eleme előkerült, így nagyszerűen rekonstruálható. A legnagyobbak 6 méteresre nőttek, és így mutattak:

Pannoniaszaurusz

Békák, teknősök, gőték, krokodilok mellett előkerültek ?repülő sárkányok? maradványai is. Szenzációs, az egész világon egyedülállóan jó állapotban levő csontokat találtak a kutatók, és nagyon nagy mennyiségben, pedig ezek a csontok üregesek, és könnyen tönkremennek. A pteroszauruszok családjába tartozó repülő hüllők új faját Bakonydraco galaczinak nevezték el, és így nézett ki:

A Bakonydraco galaczi fogatlan volt, mint a mai madarak, nyaka elérhette a 80-90 cm-es hosszt, melynek végén egy kb. 30-35 cm hosszú fej ült. Egyes helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint a mai vizimadarak.

Dinoszauruszok Iharkúton:

Alapvetően az európai dínócsoportok jelennek meg itt is, mégis faj szinten eltérések mutatkoznak, így új fajok bevezetésére került sor. Az anyagban összefüggő csontvázrészek is előkerültek. Az iharkúti lelőhely korát a késő-kréta santoni időszakra teszik a kutatók.

Tetanurae Theropoda: bár csak fogai kerültek elő, azok elég jellegzetesek voltak, hogy be lehessen azonosítani. 4-5 méter lehetett.

A leletek bizonyítják, hogy az Európai szigetvilágban is éltek Theropodák. Ezt eddig nem tudtuk.

Abelisauridae Theropoda Összesen két csont ismert, amely teljes biztonsággal besorolható ebbe a fajba. Az egyik egy combcsont, mely egyértelműen mutatja a ceratosauridákkal való rokonságot. A másik egy karomszerű ujjperc. Ez egy kisebb állathoz tartozott. A törpenövésű dínónk nagyjából 1,8-2 méter hosszú lehetett.

További apró méretű dinoszauruszok a Pneumatoraptor fodori. Jellegzetességük az erőteljesen görbülő, karomszerű, lapított ujjperc. 1,5- 2 méter a testhosszuk. Vita van arról, hogy tollasak voltak-e vagy sem, mindenesetre a rokon velociraptoroknál találtak már olyan csontszemölcsöket, amelyek evezőtollak meglétére utalhatnak.

A Hungarosaurus tormai: az első magyarországi dinoszaurusz:

Hungarosaurus tormai

Aki már végignézte a dínó családokat, az könnyen be tudja sorolni ezt a dinoszauruszt a hátán lévő páncélzat alapján. Bizony, az Ankylosauriák családjába tartozik. Több száz izolált fog- és csontmaradvány mellett öt részleges csontváz is képviseli. Egyik maradványunk a teljes csontváz 70%-ából áll! Ezek alapján a legjobban ismert ankylosauria Európában.

Koponyájának hossza 36-40 cm lehetett. Szarukáva helyett vastag, húsos ajka volt, amivel könnyedén legelhetett. Szemürege körül csontdísz látható. Mellső és hátsó lábai egyformák voltak. Filigránabb volt, mint a rokonai, valószínűleg gyorsabb is. Páncélján lapos, pikkelyszerű elemek, cápataréjra emlékeztető hegyes elemek, bumerángszerű, összenőtt elemek is vannak. Közel 4 méteres lehetett, és kb. 650 kg-ot nyomhatott.

Érdekessége még, hogy nálánál sokkal korábban élt dínókkal közelebbi rokonságban van, mint a kortársakkal.

Ajkaceratops kozmai

Ősi Attila a lelőhely kutatója és publikálója egy Ajkaceratops fejjel. Ő bizonyította be, hogy nem csak Ázsiában és Amerikában, de itt is éltek papagájcsőrű, galléros dinoszauruszok.

Az Ajkaceratops kozmai a legkisebb ceratopsia dinoszaurusz. Nem volt nagyobb 1-1,5 méternél. Valószínűleg Ázsiából vándoroltak ide, ahol az elszigetelődés következtében összementek.

Rhabdodontidae Ornithopoda

Mochlodon vorosi

A kistermetű, növényevő Mochlodon maximum 2 méteres testhosszával az egyik legkisebb lehetett az ezidáig csak Európából ismert Rhabdodontidae Ornithopoda dinoszauruszok között. Ez a kis méret, mint ahogy azt a 20 cm hosszú, kifejlett combcsont is mutatja, azt sugallta, hogy esetleg törpenövésű fajjal van dolgunk, mely a 6 méteres franciaországi fajokhoz képest valóban kicsi. Először azt gondoltuk, hogy mindez az egykoron fellépő szigethatásnak köszönhető. A Rhabdodontidae csoport teljes körű csontszövettani vizsgálatai azonban világossá tették, hogy valójában a csoport számos tagjára, és ami a legfontosabb, az őseikre is jellemző volt a kis termet, és valójában a 6 méteres franciaországi formák váltak óriásokká a döntően kistermetű, kréta időszaki európai dinoszauruszok világában. (Ősi Attila kutatócsoportjának beszámolója, forrás: http://magyardinoszaurusz.hu/mochlodon-vorosi/ )

További weboldal, ahol ezek a dinoszaurusz fajok szerepelnek:

Europeana.eu - Rhabdodontida dinoszaurusz testkonstrukció (Iharkúti, késő-kréta gerinces lelőhely)